foci

A nagy sportválasztó – mit és mikor sportoljon a gyerek?

Friss szülőként össze lehetsz zavarodva, és nem tudod, a gyermeked mire képes. Látod, hogy feláll, totyog, dobál, azt is látod, hogy fut, néha elesik, de azért minden napra jut egy-egy új csoda, amit a gyerekorvos mond. Amikor eldöntöd, hogy egészséges felnőttet szeretnél nevelni belőle, biztosan eszedbe jut, hogy jó lenne focira járatni, esetleg ráadnád a görkorcsolyát, vagy csak bizonytalanul tartod a kezedben a kapott görkorit, azon agyalva, hogy ennek vajon eljött már az ideje? Vajon képes erre?

A kérdés jogos, hiszen a gyerekek életük első tizenegynéhány évében rengeteget fejlődnek. Gondoljatok csak a felülésre, átfordulásra, kúszásra, mászásra. Ezek mind fontos részei a motorium fejlődésének, amit később meg kell erősíteni, akárcsak az egyensúlyozás képességét és a mozgáskoordinációt. Tudtad, hogy a gyerekeknek pici korukban az, hogy két kézzel megfogjanak egy kockát, komoly, tudatos erőfeszítés? Sok időbe telik, míg ezek automatizált mozgássá válnak, így a koruknak megfelelő sportokkal elősegítheted ezek megfelelő fejlődését.

Bölcsőde, óvoda

Egy orvosi cikk szerint a kettő- és ötéves kor közötti gyermekek szervezete még éppen csak kialakítja az általános mozgásformákat, így a szervezett sport még nem igazán nekik való. Az óvodai mozgásfoglalkozásokon többnyire játékos mozgásokat végeznek, azt azonban élvezettel csinálják. A fogócskák, ugrándozások ügyesebbé teszik őket, ilyenkor a dobójátékokkal, futással kombinált mókákkal érdemes próbálkoznod. Ami pedig a sportolást illeti, ebben a korban leginkább úszásra érdemes járatni a kicsiket. Telente viszont hároméves kortól már a sítalpakat is rájuk teheted, hiszen a síelés kiválóan erősíti az izmokat, az egyensúlyérzéket és a koordinációs képességeket. Ugyanilyen okokból a görkorcsolyával és korcsolyával is megpróbálkozhatnak az ügyesebbek, akár már négyéves kortól. Ötévesen pedig – szigorúan biztonságos helyen – a biciklivel is érdemes megismertetni a gyereked, ha már elég jó az egyensúlyérzéke, de azért a pótkerekekre is szükség lehet.

babauszoda

A babaúszásról bővebben

„A foglalkozások során a gyermek és a szülő minőségi időt tölthet együtt, ami nagyon értékes mindkettejük számára. Ezek a babák szocializálódnak, és kicsi koruktól kezdve rendszeresség alakul ki az életükben” – mondja Varga Vivien, a baba-mama úszás egyik úttörője, akivel a kezdetekről, nehézségekről is beszélgettem, amit itt olvashattok.

Kisiskoláskor

A gyerekek a óvodában már megszokják a közösséget, így ötéves kor után már a közösségi sportok is szóba jöhetnek. Mivel hét-kilencéves kor között már képesek megérteni az alapvető szabályokat, utasításokat, és élesednek az olyan készségek, mint a távolság becslése, a koncentrálás, előtérbe kerülhetnek az ügyességi feladatokat magukba foglaló mozgásformák és a csapatjátékok. Ezek ugyanis fejlesztik a mozgáskoordinációt, önfegyelmet, problémamegoldó képességet, érzékelést és az állóképességet. Legjobb választás lehet a sportolásra vágyó gyereknek a küzdősport, a tenisz, asztalitenisz, foci, gimnasztika, és továbbra is jó választás, ha úszótanfolyamra íratod be. De ha családi sportolásban gondolkodsz, arra is van pár szuper tippünk neked, amit imádni fog mindenki!

Tinédzserkor

Kilencéves kor után már nyugodtan jöhetnek olyan sportok is, amelyek erősítik a gyereked erőnlétét, így elkezdhet rendszeresen futni, kerékpározni vagy távgyalogolni is. A tíz-tizennégy év közötti gyerekek látása már elég jó, valamint képesek a sportban lévő stratégiákat is átlátni, így ha kedve van, beléphet egy kosárlabdacsapatba, vagy komolyabban elkezdheti űzni a focit, a röplabdát vagy a jéghokit. Megfelelő szakember felügyelete mellett pedig versenysportokba is belevághat. Azt azonban érdemes figyelembe venni, hogy ebben a korszakban hirtelen megnyúlnak, ami átmenetileg érinti az egyensúlyérzetüket és a koordinációt, így rövid időre csetlő-botló kamaszt kaphatsz.

Forrás:
pexels

A sportok kiválasztásakor ügyelj ara is, hogy a gyereked mit űzne szívesen, megvan-e a hozzá való fizikuma, erőnléte, hiszen könnyen lehet, hogy kisebb vagy nagyobb termete van a kortársainál, vagy bizonyos területeken alul- vagy túlfejlett. Az is fontos szempont, hogy anyagilag mi fér bele a keretbe. Logisztikailag meg tudod-e oldani, hogy heti pár alkalommal – ami sportáganként változó – elfurikázod a gyerekedet külső helyszínekre. Figyeld meg az edzőt is! Eléggé ügyel a biztonságra? Elég következetes? Eléggé ösztönzi és motiválja a gyerekeket a mozgásra? Mit tapasztalsz, milyen élményekkel jön haza az első néhány óráról a gyereked? Kicsattan és jókedvű? Sokat fejlődik?

Ha mindenre igen a válaszod, akkor nincs más dolgod, mint hogy hátradőlj, és élvezd az egészségtől kicsattanó gyereked látványát, és kövesd az ő példáját: sportolj!